Az intelligens épület olyan épület, amely automatikusan, azaz emberi beavatkozás nélkül, vagy csak minimálisan szükséges emberi beavatkozással képes ellátni feladatait. Megkülönböztetünk olyan rendszereket amelyek központi intelligencia, elosztott intelligencia valamint összetett intelligencia használatával működtetik az épületek berendezéseit, vagy fogadják azok jelzéseit. Az épületek működhetnek folyamatos emberi ráhatással, érzékelők paraméterei alapján, vagy az intelligenciát hordozó vezérlőkre letöltött szoftverek segítségével, távfelügyeletről; külön-külön, de akár egyszerre is. A távfelügyeletet meg lehet valósítani egy nyomógomb és egy ellenőrzőfény; érintőképernyő; egy vagy több távoli számítógép, hordozható számítógép; tenyérszámítógép segítségével egyaránt. Intelligens épület lehet egy bonyolultabb távirányítóval megvalósított házimozi terem, de egy okos otthon vagy okos iroda esetleg egy ipari épületkomplexum része, vagy egy luxusszálloda is.
Intelligens épület funkciói
Az intelligencia tartalma:
- az alkalmazott technológia
- a megrendelői kívánságok
- a programozói és működtető szoftverek
- külső-belső szenzorok paraméterei
- klímavezérlés,
- világítástechnikai vezérlés,
- energia ellátás felügyelete,
- alternatív energiaforrások jobb kihasználása
- biztonságtechnikai rendszerek felügyelete azaz behatolásjelzés és védelem,
- benntartózkodás, egyéni jogosultságok kezelése,
- tűzjelzés és oltás,
- nyílászárók vezérlése és állapotának megjelenítése,
- szórakoztató elektronikai berendezések vezérlése,
- egyéb eszközök automatikus vagy kézi vezérlése,
- trendek, folyamatok regisztrálása és módosítása,
- magasfokú rugalmasság,
- teljeskörű vizualizáció,
- teljeskörű felügyelet és távirányíthatóság.
Gyakorlatilag minden olyan feladat, ami az üzemeltetés során adódik.
Intelligens épület technológiák
Intelligens épület alatt sokan kizárólag az Instabus (EIB, Konnex, vagy KNX) rendszerrel kialakított épületeket értik, holott ma már sokkal árnyaltabb a kép. Ez a rendszer csak egy a több ezerből, amelyek segítségével megvalósítható egy intelligens épület vezérlése és használata. Néhány rendszerelem a teljesség igénye nélkül:
- i²c rendszerek, mikrokontrollerek (főként egyedi berendezésekbe építve, klímák, kazánok, szórakoztató elektronikai készülékek stb.)
- soros kommunikációval (RS232 ) rendelkező egységek, rendszerek (párátlanítók, kártyaolvasók).
- 2 vagy 4 vezetékes buszrendszerek, központi intelligenciával (ISYNET GLT), vagy elosztott intelligenciával (KNX)
- direkt címzésű buszrendszerek (ASI, Bticino, Globalfire)
- hagyományos automatizmusok (időzítők, fény és hőérzékelők, mozgás és jelenlét érzékelők)
- érintőképernyős terminálok (HMI) és érintőképernyős PC-k (TPC)
- RF, IR, Bluetooth, vagy WiFi távirányítók.
- modemek, nyomógombok és egyéb HMI-k
Terjedőben vannak a kizárólag TCP/IP protokollt használó, PC-k vagy beágyazott operációs rendszereket tartalmazó mikrogépek segítségével kiépített felügyeleti megoldások is, bár működésük gyenge pontja a használt operációs rendszer megbízhatósága és rendelkezésre állása.
Alternatív, költségkímélő megoldásként születőben vannak az ipari PLC alapú vezérléssel megvalósított épületfelügyeletek is.
Fő hátrányuk, hogy programozásuk PLC-nként változó. Ezt több gyártó is felismerte és elkezdték szabványosítani a programozói felületeket.
Ipari méréstechnikában a Labview (National Instruments) platform segítségével egységesen kezelhető egy PDA, egy beágyazott PC-s rendszer vagy egy SCADA felület. Hátránya a magas bekerülési költség, de a tömeges felhasználással ez kedvező irányba változhat.
ás jellegű, de hasonló alapokon történő fejlesztést jelent az ILC (Phoenix Contact) vezérlők használata, amelyek legalább 6 nyelven programozható ipari vezérlők. A bevált buszrendszerekkel az alábbi felületeken tudnak kapcsolatot tartani:
- Interbus
- Profinet
- Profibus
- MODBUS RTU
- MODBUS TCP
- Ethernet /IP
- CANopen
- DeviceNet
- SERCOS
- Mechatrolink
- LONWorks
- ASI
A programnyelvek közötti választási lehetőség a programozhatóságot jelentősen javítja és az eszközök árai is kedvezőek.
A rendszerek bonyolultsága már nem teszi lehetővé, hogy tablón, vagy vezérlőpulton több ezer adatpontot egyszerre megjelenítsünk. Nincs is rá szükség, hiszen a túl sok kontrollfény és visszajelzés áttekinthetetlené válna. A kijelzők és érintőfelületek árának csökkenésével előretörőben vannak az úgynevezett SCADA rendszerek. A SCADA rendszerek alapja PC, monitor, érintőképernyő, vagy mindezek egysége. A monitoron több – interaktív képernyő segít eligazodni az adatpontok dzsungelében. minden esetben csak az olyan adatokra szorítkozva, amelyek éppen az adott pillanatban értékesek a felhasználó számára.